Az életem csúcs, csodás, minden király...
Persze, miért is lenne az?!?! Bár ugye ahhoz pár embernek vissza kéne térnie, pár ember megpróbálhatna normálisabb lenni. De miről is beszélek, miről hadobálok??? Egyszerüen, ő már nem jön vissza, sőőőt!!! Jó is lenne, és a hab a tortán meg az, hogy olyan érzésem van, hogy magamat kell emiatt okolnom. Abszurd...
Aztán hogy páran még meg is változzanak? Főleg akikre most gondolok??? Hamarabb nőnek szárnyaim és repülök el Afrikába velük, most komolyan!!! És még nyugodjak bele, hogy mit le nem müvelnek? Egyszerüen kiakasztó, hogy mit meg nem engednek maguknak, és észre sem veszik, hogy túllépik azt a bizonyos határt. Egyszerüen nem veszik észre, nem észlelik, hogy átlépték a határt, amit én tényleg elég alacsonyra tettem. Ne pletykáljanak, ne hazudjanak- a szemembe, se rólam. Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem nem nagy dolog, amit kérni próbálnék.
Szóval jelenleg így állnek :D
Ja, új matektanár, új osztályfőnök, utálom a sulit... Mi más változott volna még??? :D